Mozart!- a zene géniusza
2008.08.14
„ Csak te meg én,
meg a zene, ami győz!
Tátja majd csak a száját-
Sok fancsali csősz…
Mert a Föld
most az én zenémre vár,
és mind, aki hall majd:
elalélva csodál! „
meg a zene, ami győz!
Tátja majd csak a száját-
Sok fancsali csősz…
Mert a Föld
most az én zenémre vár,
és mind, aki hall majd:
elalélva csodál! „
Rendezte: Kerényi Miklós Gábor
Szerzők: Sylvester Lévay ( zeneszerző)
Michael Kunze ( szöveg- és dalszövegíró)
Müller Péter Sziámi ( magyar szöveg)
|
Szereplők:
|
||||
|
|
|
Dolhai Attila
Wolfgang Mozart |
|
|
|
|
|
Mészáros Árpád Zsolt
Wolfgang Mozart |
|
|
|
|
|
Szabó P.Szilveszter
Hieronymus Colloredo salzburgi hercegérsek |
|
|
|
|
|
Németh Attila
Hieronymus Colloredo salzburgi hercegérsek |
|
|
|
|
|
Földes Marci
Amadé, a porcelánfiú |
|
|
|
|
|
Gellért István
Amadé, a porcelánfiú |
|
|
|
|
|
Siménfalvy Ágota
Constanze Weber |
|
|
|
|
|
Vágó Zsuzsi
Constanze Weber |
|
|
|
|
|
Földes Tamás
Leopold Mozart |
|
|
|
|
|
Pálfalvy Attila
Leopold Mozart |
|
|
|
|
|
Kékkovács Mara
Nannerl Mozart |
|
|
|
|
|
Vágó Bernadett
Nannerl Mozart |
|
|
|
|
|
Náray Erika
Waldstätten bárónő |
|
|
|
|
|
Füredi Nikolett
Waldstätten bárónő |
|
|
|
|
|
Bereczki Zoltán
Emanuel Schikaneder színházigazgató |
|
|
|
|
|
Bálint Ádám
Emanuel Schikaneder színházigazgató |
|
|
2003 márciusában Magyarországon, az Operett Színházban bemutatott, Michael Kunze (szöveg és dalszöveg) és Sylvester Lévay (zene és hangszerelés) nevével fémjelzett Mozart!- musicalt, még most 2008-ban is teltház előtt játsszák
Magyar adaptációja Müller Péter Sziámi tollából került megrendezésre.
Kerényi Miklós Gábor szereposztása igen érdekes, ugyanis a címszerepet megformáló két színész mind külsőleg, mind színészi játékban igen eltérő.
Dolhai Attila az egyik Mozart, akinek játéka és mozgása is egyszerűbb, ám magával ragadó hangorgánuma semmi kétséget nem hagy bennünk, hogy egy zenei tehetséggel bőven megáldott musical színészt láthatunk.
Az ő játékában Mozartot egy naiv, gyerekes, álmodozó embernek ismerhetjük meg, egy zseninek, akinek a zene játék, de egy „véresen” komoly játék (ezt szimbolizálja a „porcelánfiú”- Amadé, aki zeneírás közben a Mester vénájába mártja hangvilláját az operák és szimfóniák megírásához). Dolhai jól megtestesíti a lázadó, apja hatáskörében megfulladó, szabadságra vágyó Mozartot, a fiatal amorózót.
A zenével egybeolvad, teljes átérzéssel-átéléssel tárja fel a benne dúló harcot: a kötöttségtől való megszabadulást, a szabad komponálás iránti vágyát és az átlagba való beilleszkedés visszautasítását. Nem akarja azt csinálni, amit várnak tőle, nem akar senkinek sem megfelelni. „… minél inkább, annál inkább” nem.
A másik Mozart, Mészáros Árpád Zsolt színre lépése életet visz a színpadra, az eseményekkel sodródik, és már az első pillanatban érzékeljük, hogy ő a szétszórt, a bohém zseni, akinek hajlama van az őrületre. Mozgása könnyed, mimikájának sokszínűsége mindig leolvasatja lelkiállapotát, teljesen azonosul a figurájával. Játékában a normalitás és anormalitás pengeélén lavírozik, ezzel fokozva az izgalmat, hogy mikor következik be az utóbbi.
Néhol- és szerintem pont, ahol kell- több másodperces szünetet tart két énekhang között, növelve a feszültséget, és így a drámaibb hatást megsokszorozza, szinte vele együtt tartjuk vissza a lélegzetünket; máskor meg annyira kitart egy hangot, hogy az embert a hideg kirázza.
Mészáros Árpád Zsolt hangja hibátlan, nincs olyan zenei hang, amelyen azt éreznénk, hogy nincs a helyén, tempója megfelelő, gesztusai kifejezők. Wolfgang tökéletes alteregója.
A díszlet (Khell Csörsz) egyszerű, de jól kifejezi a helyszínt, pontosan oda képzeljük magunkat, mind térben és időben. Helyet kaptak a modern látványelemek is, mint a lézeres effektek és az óriás kivetítő, ami helyettesíti a bonyolultabb színpadi díszeket, igaz kissé kommerszé téve így a produkciót.
Mozart büszkesége magával vonja- már az első felvonás elején- Colloredo hercegérsek haragját, emiatt el is bocsátja az udvarháztartásából, mely számára megkönnyebbülést hoz, apja viszont kudarcként könyveli el.
Anyja kíséretében-, aki szinte felesleges, annyira nincs szerepe -útnak indul „meghódítani” a világot-, hacsak halálát nem nevezzük annak, ami a darab egyik legjobb szólójának, az „Árnyékdal”-nak a felvezetője.
A musical egyik zseniális megoldása a „porcelánfiú”- Amadé, aki a darabban szinte végig követi, mint egy árnyék a felnőtt-Mozartot. Róla hihetjük, hogy a zseni lelkiismerete, de akár gyermeki „énjének” is, amit nem tud levetkőzni, vagyis nem tud felnőni soha. A kisfiú figyelmezteti, ha hibát akar elkövetni- ilyen a Constanzeval való házassága is- de ő nem hallgat a belső hangra, csak a szívére.
A zenei szöveg itt-ott (főleg a kórusnál) nem érthető, de ez nem a színészeknek köszönhető, hanem a Silló István által vezényelt-, aki egyébként zseniális- zenekar túlharsogásának-, ami lehet a hangosító hibája is.
A Wäldstatten bárónőt alakító Polyák Lillának a hangja jobban passzol, mint a Náray Erikáé, de szereplésük hasonló. Polyák Lilla hangszíne különleges, egyedi, ad valami pluszt a szerepének, ahogy a zeneszerző életének is.
Nannerl szerepében két jó hangú színésznőt is láthatunk: Kékkovács Mara az egyik és Vágó Bernadett a másik, mindkettő hiteles, mert mind külső jegyeikben, mind énekhangjukban van valami finomság, diszkrét báj, ami annak a kornak a hölgyeire még jellemző volt.
Apaszerepben Földes Tamás és Pálfalvy Attila váltja egymást- szerepük a narrátoréhoz hasonló, dalaik átvezetők a jelenetek között- Mozart életén végigkalauzolnak, bemutatva egyben apa és fia viszonyát is.
A mű másik két nagy hangja a Colloredót megformáló színészeké, akiknek királyi megjelenése is hatásos, Szabó P. Szilveszteré és Németh Attiláé. Jelmezük- Velich Ritát dicsérve- tökéletesen illik az általuk megkomponált karakter jelleméhez, és hangjuk is felsőbbrendűséget áraszt.
A főszereplők közül utolsónak maradt Constanze Weber bőrébe bújt két színésznő (de nem tehetségükre utalva ezzel) szerves része a színdarabnak, ahogy Mozart rövid pályafutásának is nélkülözhetetlen múzsája volt: a színészi családból származó Siménfaly Ágota és Vágó Zsuzsi. Kettőjük közül Siménfalvy viszi a pálmát, ez tapasztalatának és komoly képzettségének köszönhető. Méltó párja Dolhai Attilának, hangszíne és játéka annyira természetes, erőteljes és tiszta, nincs benne semmi erőlködés, bizonytalanság, - hihetetlen, hogy egy ilyen kicsi és törékeny nőből jön mindez- személyisége, elénk varázsolja az igazi Constanzét: apró, törékeny, ám akaratos és éles eszű, aki férjére igen nagy hatással volt. A színműben a duettje és szólója is ékes bizonyítéka aranytorkának.
A táncosok teljesen összedolgoznak, ruhájuk, koreográfiájuk az éppen színen lévő szereplő vagy cselekmény történését kiegészítik, ez jól érzékelhető a második felvonás vége felénél, amikor Mozart kezd széthullani, szétesni. Schikaneder igazgató- Bereczki Zoltán előadásában a színpadon pezseg-ragyog, fürdőzik a népszerűségében, és táncmozgása feltűnően kitűnő.
Mindkét előadásban a színészi gárda hiteles, egyiknél sem érezhető szerepidegenség, viszont teljesen más Dolhai játékát nézni, és mást fejez ki a Mészáros Árpád Zsolt által megformált Mozart-jellem.
Ha mégis választanom kellene, hogy milyen is lehet az igazi Mozart, akkor habozás nélkül a második szereposztásba szereplő Mészáros Árpád Zsolt alakja ugrana be: kicsit hebrencs, kicsit őrült, álmodozó, vágyakozó… s mindez az ő játékában fellelhető.
2008.08.14 Írta: Piros Csilla
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
5.Válasz (Csilla&Orsi, 2009. 01. 25. 00:10)
Szia!
Hát sajnos mi sem tudjuk,mert tőlünk teljesen független a hivatalos oldala, de mi arra gondoltunk,hogy valószínűleg csak frissítik vagy valamit változtatnak rajta.
4.hilda0518@freemail.hu (Hilda, 2009. 01. 24. 18:59)
Sziasztok!
Nem tudjátok mi lett a másik, a hivatalos Dolhai oldallal?
3.Zitának... (P.Csilla, 2008. 11. 17. 00:53)
Kedves Zita, nagyon örülünk, h tetszik az oldalunk, és ezt mindkettőnk nevében is mondhatom- és Neked köszönöm a múltkori "segítséget" mégegyszer- bár az oldalunk elég kezdetleges...és még elég "üres", de azon vagyunk,h szép lassan bővítsük...és természetesen szívesen fogadjuk a képeket, ötleteket- nekünk is van pár a tarsolyunkban, amivel szeretnénk Nektek meglepetést okozni...de majd időben kiderül!
2.Köszönet (Bertók Zita, 2008. 11. 16. 16:26)
Sziasztok!
Nagyon örülök ennek az oldalnak, és ha valamiben a segítségetekre lehetek (pl. képek) csak egy mail!:)
1.csilla.piros@gmail.com (P.Csilla, 2008. 11. 15. 15:47)
Sziasztok! Szívesen látjuk ám a hozzászólásaitokat!-gondoltam megtöröm a varázst...hátha, akkor Ti is írtok!
Régi hozzászlások
(Mozart!, 2009.10.23 17:43)